A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült,
Hasznos linkek:
www.mkvk.hu - Magyar Könyvvizsgálói Kamara
A számviteli törvény a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó szabályai úgy épülnek fel, hogy a törvény általánosságban kimondja a könyvvizsgálati kötelezettséget, de bizonyos feltételek fennállása esetén mentesít ezen általános kötelezettség alól.
A könyvvizsgálat a 2014. üzleti évtől nem kötelező azon kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál, amelyeknél a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot és a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Ha a vállalkozást jogelőd nélkül alapították, akkor a könyvvizsgálati kötelezettség megállapításához - mivel az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre - a tárgyévi várható éves adatokat és ha van a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozás dönthet úgy, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
A könyvvizsgálat néhány esetben értékhatártól függetlenül kötelező.
Eszerint könyvvizsgálati kötelezettség alá esik:
· az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő(például a köztulajdon védelme érdekében, vagy pénzintézeteknél, biztosító társaságoknál),
· a takarékszövetkezet,
· a konszolidálásba bevont vállalkozás,
· a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
· az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében eltér a törvény előírásaitól.
Szintén nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól a tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.
A könyvvizsgálat a 2014. üzleti évtől nem kötelező azon kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál, amelyeknél a vállalkozás éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladta meg a 300 millió forintot és a vállalkozás által átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Ha a vállalkozást jogelőd nélkül alapították, akkor a könyvvizsgálati kötelezettség megállapításához - mivel az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre - a tárgyévi várható éves adatokat és ha van a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.
Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat a számviteli törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozás dönthet úgy, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.
A könyvvizsgálat néhány esetben értékhatártól függetlenül kötelező.
Eszerint könyvvizsgálati kötelezettség alá esik:
· az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő(például a köztulajdon védelme érdekében, vagy pénzintézeteknél, biztosító társaságoknál),
· a takarékszövetkezet,
· a konszolidálásba bevont vállalkozás,
· a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
· az a vállalkozó, amelyik a megbízható és valós kép érdekében eltér a törvény előírásaitól.
Szintén nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól a tárgyévet követő üzleti évben az a vállalkozó, akinél a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van.
Bizonyos számviteli értékelési eljárások alkalmazása is magával vonja a könyvvizsgálati kötelezettséget, azonban nem általános jelleggel, a vállalkozás egészére, hanem csak a szóban forgó számviteli értékelési eljárás szabályszerűségét ellenőrzése céljából.
Ezek a következők:
· értékhelyesbítés,
· valós értéken történő értékelés
. devizanem váltás.
Társaságunk partner könyvvizsgálónk közreműködésével a könyvvizsgálat keretében az alábbi főbb tevékenységeket látja el:
- választott könyvvizsgálói feladatok ellátása,
- konszolidált beszámolók könyvvizsgálata,
- a gazdálkodó működésének átvilágítása, értékelése,
- pályázatok könyvvizsgálata,
- átalakulási vagyonmérleg könyvvizsgálata,
- a tulajdonos igénye alapján alapításkor, átalakuláskor, jogutód nélküli megszűnéskor a külön jogszabályban előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési feladatok ellátása,
- apportértékelés (cégalapítás, alaptőke emelés),
- adó-, pénzügyi és számviteli tanácsadás, konzultáció.
Partner könyvvizsgálónk és Társaságunk szakemberei segítségével, a gazdálkodók érdekében munkánkat folyamatos évközbeni gazdasági tanácsadással , preventív ellenőrzésekkel látjuk el, melyek valamennyi adónemre teljeskörűen kiterjednek. Évközbeni munkánk az esetleges hibák megszüntetését az éves beszámoló elkészítése előtt lehetővé teszik.
